Bevezetés a versenysakkba

Sakkiskolánkban mielőtt szakmai együttműködésbe kezdünk egy családdal, részletesen elbeszélgetünk a szülőkkel, hogy tisztában legyenek vele, mire számíthatnak. Ennek a szövegnek a célja, hogy egy helyen összefoglaljuk a legfontosabb információkat, amelyeket egy szülőnek tudnia kell, ha gyermeke velünk szeretne versenyszerűen sakkozni.

Kik a sakkozók?

A sakk olyan sport, ahol egy tehetséges 10 év körüli gyermek könnyen legyőzheti a játékot évtizedek óta hobbiszinten űző felnőtteket. A figyelem és az elhivatottság tehát rendkívül fontos, segítségükkel már rövid idő alatt komoly eredményeket lehet elérni.

A sakkozó gyerekek általában magas intelligenciával és logikai készséggel bírnak. A játék fejleszti a  logikát, a koncentrációt, a memóriát és a másik emberre való odafigyelés képességét is.

A sakkal kapcsolatban le kell szögezni, hogy a testi kondíciót nem fejleszti, ezért mindenképp azt ajánljuk, a gyermek űzzön mellette valamilyen fizikailag megerőltető sportot is, hogy kielégítse mozgásigényét.

Tapasztalataim szerint az olyan gyermekekkel tudunk a legjobban együtt dolgozni, akik szüleiktől az átlagnál nagyobb odafigyelést és törődést kapnak, mégsincsenek elkényeztetve. Az érintetteknek rendszerint ajánljuk A bajnok – Bobby Fischer nyomában című filmet, ami bemutatja, milyen felelősségekkel jár tehetséges sakkozó gyermek szülőjének lenni.

Hogyan tanítunk?

Az általános vélekedés szerint a sakkjátszma három részből áll: ezek a megnyitás, a középjáték és a végjáték. Ezek egymástól nem mindig határolhatók el egyértelműen, azonban aki a sakkal elemzői szinten foglalkozik, rendszerint ezt a felosztást fogja használni a játék megértésére.

Ezen részek közül mi edzéseinken a legnagyobb hangsúlyt a megnyitásokra és a végjátékokra fektetjük. Itt nem csak az egyes megnyitások nevét és lépéseit tanítjuk meg, hanem ezeket eszközként használjuk a tanítványok taktikai tudásának kifejlesztésére.  A végjátékok esetében az elemi végjátékok mellett, a gyakorlati állásokkal is sokat foglalkozunk, ahol a diák előnyös állásokat játszhat nyerésre, vagy kicsit rosszabbakat döntetlenre.

A megnyitások megértésével megtanulják, melyik figura milyen helyzetekben mire képes, mire érdemes használni, megismerik a cseljáték, pozíciós játék, tervjáték fogalmát. Ezen felül fontosnak tartjuk a tanítványok aktív memóriájának kiépítését, hogy megtanuljanak pontos lépéssorozatokat észben tartani és elkezdjék kiépíteni a repertoárjukat. 

Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink megtanuljanak olyan szakmai alapfogalmakat, mint terv, motívum, séma, stratégia, gyengeség, taktikai gyengeség, bábuk közötti kapcsolatok (sor, vonal, átló, huszár kétlépéses távolsága), lavírozás, manőverezésés ezeket a taktikai elemeket aktívan alkalmazzák is a játék során.

A taktikus gondolkodás fejlesztésére másik eszközünk a taktikai motívumok gyakorlására kitalált feladványok alkalmazása. Itt a diák dolgát könnyíti, hogy előre felhívják figyelmét, hogy milyen eredmény érdekében kell adott helyzetben lépnie, a cél azonban, hogy a tanítvány a jövőben sok gyakorlást követően rutinszerűen lássa meg az adott pozícióban a lehetőséget.

Fontosnak tartjuk a védekező lépések begyakorlását is – például az egyetlen nem vesztő lépés megtalálásának formájában -, megmutatva, hogy a játékosnak az ellenfél lépéseivel is ugyanannyira kell foglalkozni, mint a sajátjaival.

Oktatási programunkban a sakktudás fejlesztésén túl fontosnak tartjuk a személyes kapcsolatot, a diákok jellemének fejlesztését, formálását. A célunk, hogy a tanítványnak legyen önbizalma, mégis tisztelje ellenfelét, akarjon nyerni, azonban ne legyen biztos a győzelemben.

Komoly hangsúlyt fektetünk arra, hogy edzéseink otthon is folytatódjanak, tanítványaink megkapják a lehetőséget és ösztönzést arra, hogy a velünk töltött időn kívül is fejlesszék magukat. Gyakorló feladatokkal és sakkprogrammal megnyitható játszmaelemzésekkel ösztönözzük a diákok további felkészülését. Az önálló fejlődést segítjük, elakadás esetén a tanítványok bármikor számíthatnak ránk telefonon, vagy emailben a kötött időn túl is.

A versenyszintű sakkban a játszma sosem csak kézfogástól kézfogásig tart. A játékosok mérkőzés előtt felkészülnek egymásból, a játék végét pedig újabb részletes elemzés követi – erre is nagy hangsúlyt fektetünk, hiszen ezekből az elemzésekből nagyon sokat tudunk tanulni.

Sakkversenyek

A velünk tanuló diákok képzésének integráns része, hogy folyamatosan felhívjuk figyelmüket a számukra megfelelő, közelben levő versenyekre, illetve igyekszünk őket összekötni sportegyesületekkel, ahol még hatékonyabban fejlődhetnek tovább.

A sakkversenyeknek két alapvető típusa van értékszámszempontból:

  1. FIDE értékszámszerzésre lehetőséget adó  
    (ezeken csak egyesületben leigazolt, FIDE regisztrációval rendelkező játékosok indulhatnak)
  2. nem értékszámszerző, „hobbi” 
    (ezeken a tipusú versenyeken bárki indulhat a nevezési díj befizetése ellenében)

Hossz alapján a sakkversenyek általában:

  1. egynaposak (általában rapid versenyek, 7-9 fordulóval egy nap alatt)
  2. többnaposak (2-9 naposak, napi egy vagy két fordulóval)

Játékidő kapcsán 3 típust különíthetünk el:

(mindegyik lehet FIDE verseny, de nagy általánosságban azt lehet mondani, hogy a hosszú partik amik gyakrabban értékszámszerzőek)

  1. blitz: a játékosoknak általában max 5 percük van, a parti lépéseinek írása nem kötelező.
  2. rapid: a játékosoknak általában 10-20-25 percük van a gondolkodásra, a parti lépéseinek írása nem kötelező.
  3. hagyományos sakkjátszma:  játékosonként 1-3 óra gondolkodási idő az elterjedt, a játszma írása kötelező az ott kapott játszmalapra, mely indigós, amiből az eredeti marad a versenybírónál, a másolatot hazaviheti a gyermek

A partik hosszát nyújthatja, ha extra idő van hozzáadva. Pl. 40. lépés után a játékosok kapnak 30 percet vagy ha a fix 20 perchez lépésenként 3 mp még hozzáadódik.

Az, hogy egy adott verseny milyen tipusú, milyen szabályok alapján szervezik, azt a verseny kiírásában olvashatjuk el.

Hazai versenyekről információt (mikor, hol, kiírások…) a Magyar Sakkszövetség weblapján – chess.hu – találhatunk (ezt dolgozza fel google naptár formájában ez az oldal: https://sakkszulok9.webnode.hu/ ). 

A versenyek előtt a nevezőkről, a fordulók párosításáról, majd az eredményről általában a http://chess-results.com/fed.aspx?lan=1&fed=HUN oldalon olvashatunk.

A nagyobb versenyek (gyerekeknél pl az országos bajnokság első pár táblájának) lépéseit egy speciális tábla segítségével online közvetítik, ahol az érdeklődők élőben követhetik, elemezhetik a lépéseket. Az online közvetítés internetes linkjét is általában a kiírás, vagy a kiírásban szereplő honlap tartalmazza.

Sakkozással, versenyekkel kapcsolatos egyéb információkat találhatunk a Facebook SAKKSZÜLŐK csoportjában is.  https://www.facebook.com/groups/1453594644758391/?ref=bookmarks

Egyéb gyakori kérdések és válaszok

Mi az a FIDE?
A Nemzetközi Sakkszövetség rövidítése (Fédération Internationale des Échecs)

Mi az a FIDE lista?
A sakkozók világranglistája (értékszám alapján)

Mi az a FIDE (Élő) értékszám?
Élő Árpád, magyar származású matematikus által kidolgozott számítási módszer, amely a sakkozók játékerejének mérésére szolgál. Ez lehet normál, rapid és blitz értékszám (tehát egy játékosnak három különböző is lehet, ha mindhárom tipusú versenyen indul az évek során)
A legalacsonyabb értékszám az 1000 (ennyivel vagy ennél magasabb számmal lehet „feliratkozni”).
A legmagasabb – 2019. júniusában – Magnus Carlsené, 2875 standard partikban.

Ki indulhat értékszámos versenyeken?
FIDE regisztráció szükséges (évente frissíteni kell)
Ehhez egyesületben le kell igazolva lenni, a FIDE regisztrációt ők intézik a Sakkszövetségen keresztül.


Hogyan lehet induló értékszámot szerezni (feliratkozni)?
FIDE értékszámszerzésre jogosító verseny(ek)en kell részt venni és legalább 5 értékszámmal rendelkező ellenféllel kell partit lejátszani. Az ellenfelek értékszámának átlagából és az elért pontok számából (döntetlen ill. győzelem) fogja a FIDE automatikusan kiszámolni az induló értékszámot. Amennyiben 5 partiból nem jön össze a feliratkozáshoz szükséges 1000 pont, akkor további partik kerülnek majd hozzáadásra, amíg meg nem lesz a minimális értékszám.
A neten van hivatalos kalkulátor: https://ratings.fide.com/calculator_rp.phtml


Hogyan lehet versenyre jelentkezni?
Az aktuális kiírásban szerepel mindig, hogy emailen vagy telefonon, milyen információ megadásával lehet jelentkezni.
Ugyanitt említik, hogy mikor kell a verseny helyszínén megjelenni és regisztrálni (általában az első forduló előtti pár órában).

(A fentiek egyéni versenyzés esetén érvényesek. Amennyiben országos bajnokságról, Budapest vagy megyei bajnokságról, egyéb csapatversenyről van szó, az egyesület intézi a nevezést – de ezt jó tisztázni. A diákolimpiai nevezés teljesen speciális, az aktuális kiírást kell figyelni, melyik körzetnek milyen elvárásai vannak)

Hogyan változik az értékszám?
Egyszerűsítve: Ha valaki partit nyer, Élő-pontot is nyer. Ha veszít, akkor értékszámot bukik. Ennek mértéke a két játékos közti értékszám különbségétől függ.  Nem mindegy, hogy mondjuk az 1200 értékszámú játékos egy 1001 értékszámút vert meg vagy egy 1500-ast. Előbbiért kevesebb, utóbbiért több értékszám jár. Ugyanígy nem mindegy, hogy az 1200-as egy 1500-astól kap ki, vagy egy 1001-estől. Előbbi kisebb értékszámcsökkenést okoz, utóbbi nagyobbat.
A versenyek chess-results oldala általában tartalmazza ezt az információt is (hogy a gyermek az adott partiban, adott versenyen hány Élő pontot szerzett)
De ha nem, és nagyon szeretnénk kiszámolni, akkor erre is van kalkulátor:
https://ratings.fide.com/calculator_rtd.phtml
(a „K” szorzó, ami gyerekek esetében 40  (18 éves korukig vagy 2300 értékszámig))

Lehet valakinek nulla az értékszáma?
Van olyan, hogy nagyon alacsony értékszámmal iratkozik valaki fel, és aztán több vereség miatti értékszámcsökkenéssel 1000 alá kerül – ekkor „0” lesz feltüntetve nála a FIDE oldalán. Ezt követően az értékszám újra megszerzése pont ugyanúgy zajlik, mint első esetben.

Hol tudom megnézni valakinek az értékszámát?
https://ratings.fide.com/advseek.phtml

Mikor változik az értékszám a FIDE oldalán?
Minden hónap első napjával aktualizálják a FIDE oldalán az arra a hónapra érvényes értékszámokat.
Tehát ha valaki januárban játszott versenyen, akkor annak az eredményét a február 1-én frissített listában fogjuk látni.
Olyan lehetséges, hogy egy verseny átnyúlik következő hónapba, akkor egy hónap csúszással kerül feldolgozásra.


Mi az az U1600, U2000, Open a versenyek nevében?
Az országos korcsoportos gyerekversenyeken kívül (lejjebb kifejtve) az összes értékszámszerző versenyen nők és férfiak, gyerekek és felnőttek egy mezőnyben szerepelnek, a korlátot a tudásszint jelenti:
U1600 = maximum 1600 értékszámmal rendelkező versenyző indulhat rajta
U2000 = 2000 alattiak indulhatnak
Open = bármekkora értékszámmal  

A kiírás esetleg még meghatározhatja az adott kategória alsó korlátját, tehát hogy pl 1500 felett lehet csak jelentkezni az U2000 csoportba.

Hazai legfontosabb gyerekversenyek:

  • Egyéni diákolimpia:
    Területi versenyekről lehet bejutni az országos döntőbe. Általában a Budapesti verseny első 5, Pest megyei első 2, egyéb megyék első helyezettje jut be (ezt az aktuális kiírás pontosítja).  Budapesten a kerületi versenyekről kerülnek be a budapesti döntőbe az elsők, második helyezettek pótdöntőn próbálkozhatnak. Vidéki versenyeken a kiírás pontosít.
    Ami fontos: ezek a kiírások nem mindig kerülnek fel (időben) a területi Sakkszövetség oldalára, az iskolák (testnevelés tanárok főleg) kapnak levelet általában a szervezőktől, ezért fontos, hogy a szülő időnként rákérdezzen, mert előfordulhat, hogy információ híján lecsúszik a gyermek a nevezési határidőről.
     A verseny maga amatőr és értékszámos kategóriára van bontva, aszerint, hogy adott tanév első napján volt-e értékszáma a gyereknek. (újítás 2019/2020 tanévben, hogy I-II kategória nincs elkülönítve, amatőr+versenyző együtt játszik)
     Lányok, fiúk külön kategóriában versenyeznek, de lányok indulhatnak fiúk között.
    A korcsoportok 2 éves sávokban vannak meghatározva (az országos bajnokságtól egy évvel elcsúsztatva, tehát itt pl 7-8 évesek, ott 8-9 évesek egy korcsoportban) 
    Az országos döntőt általában Miskolcon rendezik tavasszal, 2 versenynap, 9 forduló.

  • Csapat diákolimpia:

Bejutás rendszere mint az egyéninél. Külön lány, külön fiú csapatok (lányok indulhatnak fiúkkal, fordítva nem lehet). Korcsoportok: alsós, felsős, középiskolás. Országos döntőt Szombathely szokta rendezni tavasszal, 2 versenynap, 8 forduló.

  • Egyéni országos bajnokság rapid:

Általában Hajdúböszörmény rendezi tavasszal, 1,5 versenynap, 9 forduló.
Lányok, fiúk külön kategóriákban, de lányok indulhatnak fiúk között. A korcsoportok 2 éves sávokban vannak meghatározva (a diákolimpiához képest egy évvel elcsúsztatva, tehát aki ott korosztályon belül nagy, az itt kicsi)

  • Csapat országos bajnokság rapid:

Általában Hajdúböszörmény rendezi tavasszal az egyéni bajnokság után közvetlenül kezdődve, egy délután és egy délelőtt folynak a versenyek, 6 forduló.
4 fős vegyes csapatok 3 korosztályban (U10, U14 és U18)  (kiírás pontosítja)

  • Egyéni országos bajnokság Selejtezője normál időbeosztással (2019/2020 év újítása)

Lányok, fiúk külön  (lányok indulhatnak fiúk között) – a korcsoportok 2 éves sávokban.

  • Egyéni országos bajnokság normál időbeosztással

2019/2020 év újítása, hogy meghívásosos rendszerűvé teszik, a tíz meghívott vív körmérkőzést.
Az értékszámos diákolimpián, országos rapidon és a selejtezőn gyűjtött GP (grand prix) pontok alapján az első tizet hívják meg U8-U14 korcsoportban. U16-U18 korcsoporttban pedig a ranglista első 10 helyezettjét.

  • Csapat országos bajnokság klasszikus időbeosztás

Általában őszi szünetben rendezik. 4-6 fős vegyes csapatok 2-3 korosztályban  (kiírás pontosítja). 3 versenynap.

Az országos egyéni bajnokságok első és második helyzettje képviselheti az országot az adott szám Európa bajnokságán illetve a Világbajnokságon.

Az, hogy az adott verseny értékszámszerzésre lehetőséget ad vagy sem, a kiírás tartalmazza (a diákolimpia nem, a másik négy verseny többnyire igen)

Mit jelent az, hogy „csapatverseny”?
Az ilyen versenyeken az egyesületek küzdenek egymással.
Meg van határozva, hogy a csapat hány főből áll (általában 4/6) , hány éves korú gyerekekből áll, hány lánynak kell lennie, stb.
A csapatok erősorrend alapján ülnek le a táblákhoz (elsőre a legerősebb, másodikra a második, stb…) – ezt a csapat edzője határozza meg, bizonyos szabályozott keretek között.
Ilyenkor előfordulhat nagyobb erőkülönbség a két játékos között, hiszen nem az egyéni eredmény alapján kap következő fordulóban ellenfelet, hanem a csapat teljesítménye alapján.

Csapatverseny értékelése?
A csapatversenyen vagy az egyénileg elért pontokat összegzik, és az alapján állítanak sorrendet, vagy a csapat eredményét nézik (csapatgyőzelem 2 pont, döntetlen 1 pont, vereség 0 pont – ezt a kiírás tisztázza.

Mit jelent a tábladíj csapatversenyen?
A nagyobb csapatversenyeken az azonos táblákon játszó játékosokat összehasonlítják, és jutalmazzák a legtöbb pontot szerzőt. Tehát lesz egy első táblán játszó díjazott, egy másodikon, egy harmadikon, stb… Ha azonos pontszámot szerzett valaki ugyanazon a táblán, akkor az kapja a díjat, akinek a csapata előrébb végzett.

Milyen csapatversenyek vannak még?
a.)  alkalmi jelleggel megrendezett versenyek, melyeken erre a célra összeállított csapatok indulhatnak
b.) egyesületek közti állandó jelleggel megrendezett fix bajnokságok. Ilyenek pl:

Budapesten:

  • ifi csapatbajnokság amatőr kategória (rapid)
    4 fős csapatok , értékszám felső határ korlát van, ősszel és tavasszal 3-3 versenynap (napi 3 forduló)
  • ifi csapatbajnokság hivatalos kategória (hosszú partik)
    4 fős csapatok (egyesületek!), értékszámszerző verseny, 9 versenynap összesen, napi 1 parti
  • Felnőtt csapatbajnokság
    3 külön bajnokság: I., II., III. osztály
    Nevétől eltérően nem csak felnőttek játszanak, főleg a III. osztályban kap sok ifi játékos lehetőséget a játékra.
    12 fős csapatok, egyesületek küzdenek, 11 forduló (ősztől tavaszig előre kijelölt vasárnaponként), értékszámszerző, hosszú partik

Megyékben: Megyénként külön kiírás alapján egyesületek közti felnőtt bajnokság, hosszú partik, előre szabályozott versenynapokon. Ifik is lehetőséget kapnak (kötelező előírás 1-1 ifi játékos szerepeltetése csapatonként)

Országos bajnokság: NB I. , NB I/B,  NB II.
Ezeken a versenyeken a már több éves sakkozó, tapasztaltabb, eredményes ifik kaphatnak játéklehetőséget.

Mit jelent az, hogy egy verseny svájci rendszer alapján kerül megrendezésre?
A rendszer alapelve, hogy minden fordulóban az előzőleg azonos vagy hasonló teljesítményt elért versenyzők kerülnek szembe egymással.
Az első forduló kivétel, akkor az erősorrendbe állított mezőnyt elfelezik, és az első felét a második felével párosítják. (Pl. húsz főnél az első játszik a tizenegyedikkel, a második a tizenkettedikkel, stb..)
A győztes egy pontot kap, a döntetlenért fél pont jár. A következő fordulóban a párosításkor az azonos vagy közel azonos pontszámúakat párosítják össze. Ugyanazt az ellenfelet azonban senki sem kapja kétszer és arra is figyelnek, hogy egy-egy játékos ugyanannyit játsszon világossal és sötéttel, és ha lehetséges, váltogatva hol egyikkel, hol másikkal játssszon, de semmiképp se legyen ugyanazzal a színnel háromszor egymás után.